1. Múló álom     2. Gumiszoba     3. Gazember     4. Legyél jó     5. Kártyavár     6. Körhinta     7. Rohadt dolog     8. XX. századi ima     9. A mesének vége     10. Legyél hepi!

Zenei rendező: Rozgonyi Péter, Mentes, Schmiedl Zene: Schmiedl, Mentes Szöveg: Pusztai Zoltán Felvétel, keverés: Rozgonyi Péter @ E-Studio, Budapest (1992.)

MÚLÓ ÁLOM       (Schmiedl - Mentes - Pusztai Zoltán) Vár rád egy földöntúli táj Aludhatsz bezárt már a gyár Sötét az utca, az élet durva Hamis a könny, hazug a szó Roppan a csont, akár a hó Pofonok jobbról, pofonok balról Nem engedik, hogy fájjon Életed múló álom Arcodba kormot szór a szél Érzed, hogy megfagy benned a vér Fekszel a földön, tágas a börtön Nem engedik, hogy fájjon Életed múló álom Nincs baj, csak ég a ház Szép, szép ez a haláltánc Homályos útvesztő ez a dal Üvegből épül most a fal Átvernek újra, szemed kiszúrva Patkányok futnak az ágyon Életed múló álom GUMISZOBA       (Schmiedl - Mentes - Pusztai Zoltán) Úgy gyilkolnak, nehogy fájjon Élni hagynak a zárt osztályon Álomba ringat a gumiszoba Mérgekkel etetnek naponta Egyforma évek, hónapok Befalazott ajtók, ablakok Mosolyog rajtad a személyzet Lassú, de biztos a merénylet Elárul, akiben hittél Úgy végzed, akár egy állat Ketrecbe zár egy sintér Érzed: véres a nyálad Agyadból kimosva minden emlék Szállnak a sötétben fekete lepkék Fénylik a fekete bogarak teste Nem tudod mi van, reggel vagy este Agyadból kimosva minden emlék Szárad a kezeden a fekete festék Érzed, hogy nincs sok hátra Lakatot tesznek a szádra GAZEMBER       (Póka Egon - Schmiedl - Mentes - Földes László) Az ember éjjel aludna már De van, ki ilyenkor mindig lányokra vár Ó igen, a gazember A nők miatt lettem ilyen gazember Tudom, hogy reggelre letagadod Minden álmodban veled vagyok Ó igen, a gazember Az anyád tudja, a férjed nem, miért lettem gazember A férjed eszi a húst, a babot Én meg a csirkét, amit ő otthagyott Ó igen, a gazember A nők miatt lettem ilyen gazember Kihűlt a csirke, a szaftja hideg Lelépek, mielőtt meggebedek Ó igen, a gazember A lányok tudják, a fiúk nem, miért lettem gazember LEGYÉL JÓ       (Schmiedl - Mentes - Pusztai) Nem számíthatsz semmi jóra Ha nem hiszel semmiben Változtatnod kellene Az életeden Legyen a szívedben béke Szeretet Az élet nem háború Tedd le a fegyvert Változtass az életeden Ne legyél istentelen Minden bűnre van bocsánat Felhőket oszlat a fény Ne lásd a fehéret feketén Mindig van remény Ne legyen durva a lelked A harc mire való Ne öld meg azt, ami szép, ami jó Legyél jó Az élet nem háború KÁRTYAVÁR       (Schmiedl - Mentes - Pusztai) Kék az ég, béke van Az óra körbe jár Fénylik a pokol Álmodik a nyomor Üzemel a halálgyár Üres a tér, nem fúj a szél A hóhér elmenekül Csendes a hajnal, nem vigasztal Nézheted egyedül: Épül a kártyavár Az unalom rád talál Üres az élet Szép jövő, szép halál Az unalom rád talál Akármi jöhet, semmi se árthat Semmi nem használ: Épül a kártyavár Az unalom rád talál Üres az élet Így a jó! Forog az űrben a koporsó Így a jó! Ez a béke az utolsó Jobbra át, balra át Hordod a rabruhát Összetörve, meggyötörve Várod a nagy Csodát Épül a kártyavár Az unalom rád talál KÖRHINTA       (Schmiedl - Mentes - Pusztai) Nem téveszt meg a látszat Semmi nem változott Láthatod minden a régi Értünk senki sem imádkozott Minden olyan, mint volt Semmi nem változott Kavarog a fekete por Sötét a holtak lelke Hiába gyújtunk gyertyát Nem világít messze Minden olyan, mint volt Semmi nem változott Sötét a holtak lelke Kavarog a por Sötét a holtak lelke Bújj el valahol Szakadt képek egy tűzfalon Minen hatalom romlott Keresztre feszítve élünk Vérünk színezi a poklot Minden olyan, mint volt Semmi nem változott Forog a rozsdás körhinta Lehet, hogy valakinek így jó Sötét a holtak lelke Farkába harap a kígyó Minden olyan, mint volt Semmi nem változott ROHADT DOLOG       (Schmiedl - Mentes - Pusztai) Rohadt dolog, de élvezem Átgázolok az életemen Átgázolok magamon Szorul a hurok a nyakamon Magam alatt látom magamat Omlik a föld a talpam alatt Leadok fenntről egy sortüzet Bekerít halkan az őrület Kegyelmet nem kérek Rohadt dolog, de élvezem Szívembe markol a félelem Fülemnek idegen a hangom Viaszfehér az arcom Skalpomra éhes a vadnyugat Omlik a föld a talpam alatt Nem veszed észre, ha meghalok A kísértetem is én vagyok Kegyelmet nem kérek XX. SZÁZADI IMA       (Schmiedl - Mentes - Pusztai) Nézz le ránk már végre, sok a veszély Nézd az éden vérben, szomorú tény Isten hol vagy?! Az erő elhagy! Űzd a rosszat messze, fogy a remény Belénk hatolt a lelke, te vagy a fény Isten hol vagy?! Az erő elhagy! Áll a bál, meghal, aki szalutál Áll a bál, a háború lekaszál Uram védj meg, kérlek! Vagy ölj meg végre, végleg! Védj, mert nem véd senki, sok a veszély Űzd a rosszat messze, te vagy a fény Isten hol vagy?! Az erő elhagy! A MESÉNEK VÉGE       (Schmiedl - Mentes - Pusztai) Hazudik a király, hülyül a nép Csipkerózsika félrelép Kocsmába jár a hét törpe Fényes a nemzet jövője A mesének vége, légy résen Találd meg helyedet a térképen Hófehérke pornósztár Miss Hungary a boszorkány A hétfejű sárkány tűzoltó Nemzeti színű a koporsó A mesének vége, légy résen Találd meg helyedet a térképen Időtlen időben tévelyegsz Nem véd meg senki, védekezz Régi a jelszó, légy résen Találd meg helyedet a térképen Hamupipőke bányarém Ali baba egy keleti kém A negyven rabló rendőr lett Szép jövő áll előtted A mesének vége, légy résen Találd meg helyedet a térképen LEGYÉL HEPI       (Schmiedl - Mentes - Pusztai) Rövid a parancs: legyél hepi! Borulj térdre, megúsztad élve Örülj neki Baromi szép, szabad a nép Fényes az alagút Nyugati barbi, keleti gumibot Az élet veri gud Új zene, új világ, új divat Legyél hepi! Tapsolj magadnak Veled az erő Legyél hepi! Tapsolj magadnak Te vagy a nyerő Előtted hever a csillagos ég Tiéd itt minden szinte ingyen Mit akarsz még? Baromi szép, repül a gép Le is út, fel is út... Párizs, Bakony, vér és takony Az élet veri gud Le is út, fel is út Előtted az alagút Új duma, új divat Európa befogad