1. Intro 2. Ugass kutya!     3. Talpon maradni     4. Többet nem tehetek     5. Káosz és zűrzavar     6. Keresztes vitéz     7. Bűz van     8. A III. világháború előtt     9. Átnevelés     10. Metallopolisz     11. Talpak     12. "Nyugi"

Zenei rendező: Füschel Tibor (Füxi) Zene: Mentes, Schmiedl Felvétel, keverés: Tóth György @ E-Studio, Budapest (1989-1990.) Felelős kiadó: Enyedi Ernő

INTRO    (Antonín Dvořák) /instrumentális/ UGASS KUTYA!       (Schmiedl) Neked az élet gyerekjáték, Te jó helyre születtél Engem te leszarsz, észre se veszel, Hozzád én már proli vagyok Refr.: Rázd a rongyot, csak rázd, rázd, rázd, Verd a melled, csak verd, verd, verd Hisz' mindened megvan, Nem érhet holnap se baj! Ugass kutya! Boldog így se vagy! Ugass kutya! Boldog így se vagy! A pénzed ugat, a kutyád beszél És az autódról nem is beszéltem még. Automata, szinte magától megy De mindez tudod engem nem hat meg. Refr.: Rázd a rongyot... Nem vagy te boldog, mert eljön a kaszás, Érted is eljön, eljön a halál. Vegyél egy kriptát! Többemeletes a hétvégi házad is, Kacsalábon forog Háziorvosod, bejárónőd van, Kinyalják a segged is. Refr.: Rázd a rongyot... TALPON MARADNI       (Mentes - Schmiedl) Rossz idők járnak rád, Neked most minden úgy összejött A gondok tornya, pofonok súlya Padlóra küldött. Állj fel! Ne hagyd el magad! Állj fel! Szedd össze magad! Refr.: Nem kell beijedni, kétségbe esni Egy a lényeg: talpon maradni! Nem kell beijedni, nincs veszve semmi, Egy a lényeg: talpon maradni! Tudok róla szüleid válnak, Apád iszik, veri anyádat. Nehéz velük, szar lehet Pokol az életed. Állj fel! Ne sírd el magad! Állj fel! Szedd össze magad! Refr.: Nem kell beijedni... Gáz van a suliban is, Bukta lesz az év végén Nehéz a matek, nem megy az orosz, Pedig te igyekeztél. Állj fel, ne sírd el magad! Állj fel és rázd meg magad! Refr.: Nem kell beijedni... TÖBBET NEM TEHETEK       (Mentes - Moby Dick) Szép emlékben élsz, A föld alatt már senki se fél. Szép emlékben élsz, A szervezet még ma is dicsér. Hé, te aztán tudtad a politikát Hé, büszke voltam rád! Hé, te aztán tudtad a politikát. Hé, nem volt hibád. Refr.: Többet nem tehetek, Kitüntetlek téged fényes jelvényekkel Ennyit megérdemelsz, Elismerlek téged, de megcáfol az élet! Újat nem tettél, A gyűléseken csendben ültél, Más nem lettél, A jótanácsokból nem kértél. Hé, zajlott az élet körülötted, Hé, büszke voltam rád, Hé, zajlott az élet körülötted, Hé, te csak zaj voltál! Refr.: Többet nem tehetek... KÁOSZ ÉS ZŰRZAVAR       (Schmiedl) Feje tetejére állt a világ, A vezetésben kapkodás, fejetlenség. Nem bízhatsz meg senkiben, Nem hihetsz el semmit sem. Átvernek, hidd el, becsapnak, Nincs a szónak súlya, Csak üres duma! Az ígéretek kora lejárt Mondta valaki, Szavatosságot, garanciát Nem vállal már senki. Létbizonytalanság, Szűkös a fizetés, Lesz-e holnap munka és kenyér? Kiben bízzak? Mondd meg! Miben higgyek? Nincs a szónak súlya, Csak üres duma! Refr.: Káosz és zűrzavar Ki a felelős, ki tudja? Káosz és zűrzavar Ki a felelős, ki tudja? Lelohadt a munkakedv, Ki jól dolgozik, tán jól is él? Felszöknek az árak az égig. Nő a feszültség. Létbizonytalanság, Szűkös a fizetés, Lesz-e holnap munka és kenyér? Kinek higgyek? Mondd meg! Miben bízzak? Nincs a szónak súlya, Csak üres duma! Refr.: Káosz és zűrzavar,... Káosz és zűrzavar, Az ország nyakig a szarban, Káosz és zűrzavar, A bűnös fejek hulljanak porba! KERESZTES VITÉZ       (Schmiedl - Tóth Imre) Távoli keleten szent hit serege Jézus nevében áldást oszt, nem kér Hittel a kegyelem, vízzel a vér, Bár mást mond a Szentbeszéd Ne hidd, hogy összefér. Győznöd kell, kitérni félsz Az útról mit megszabtak neked El ne térj! Refr.: Indulj keresztes vitéz! Hagyd az álmod el, Hisz tudod a mesét, Tanították régen. Jöjj, itt egy szent ügyért Most mindent megtehetsz, Csak a hited tarthat féken. Borral áldja a buzgó világ A szent kereszt dicső hadát. Távoli keleten a szent hit sereg Sápadt folyókba, vér-földre nem lép, Átkelni hegytetőn, túl lenni múlt időn Szökni a mából, nem hagy a távol. Álmodban sötét a kép, Kard helyett villognak szemek, Óvjon ég! Refr.: Indulj keresztes vitéz... BŰZ VAN       (Mentes - Schmiedl) Patkányt láttam álmomban Holttestet felbomoltan. Vért, vért a holttesten Mindent elöntött a szenny. Szeméthegyek eltemetnek, túl kell élni, De hogy bírjam ki a bűzt, hogy bírjam ki? Mint a hangyák belédmásznak Atomjai a rothadásnak. A jelszavak vérré váltan Elfolynak a csatornában. Refr.: Bűz van! Bűz van! Bűz van! Orrfacsaró! Bűz van! Bűz van! Bűz van! Megfulladok! Az országban dög rohad A hazugság fojtogat A mocsok, a piszok, a szemét az úr A gyomrod, a gyomrod kifordul! Mindenkinek elege lett, Tiszta víz kell, Patkányok közt Hová lett az ember? Refr.: Bűz van!... A III. VILÁGHÁBORÚ ELŐTT       (Mentes - Schmiedl - Kun Árpád) Kerekasztal körül villanyszékek Mindegyikben te ülsz, lázuk eléget Fémes robot-kezek ragadnak nyakon Tudod, hogy nincs kegyelem, nincs irgalom. Kirázza tested félelem láza, És mint a máglyán, fetrengsz az ágyban. Forró csók tömje be üvöltő szádat, Vigyázzon az asszony, öl a vágyad! Refr.: Mint sötétben megőrült vaku, Szemünkbe néz a háború. Álmodban áldozol Éj Bálványának, S éj mögött hadak talpig vasban állnak. Távolban gyújtogat pusztító őrület, Nem sejted ki lesz még veled vagy ellened. Refr.: Mint sötétben megőrült vaku... ÁTNEVELÉS       (Schmiedl - Tóth Imre) Lódulj, löktek odébb Szabad az ország, szabad a nép Drága a szabadság. Indulj, löktek odébb Amink sosem volt, most tiéd Körbe szöges határ, A szabadság vár. Lassan fakul a kép, Szakadt az ország, szakad a nép Látod, hogy mi újság. Pénzed rég nem kemény Új év sem hoz újabb reményt! Csábít a nyitott határ, De lekésted már! Refr.: Intenzív átnevelés vár ránk, Néhány év feledtetés és megáll az ész! METALLOPOLISZ       (Mentes - Schmiedl - Tóth Imre) Nap mint nap, ha lihegek, Kiszáradt testem alig várja, Mennék már, de hiteget Vár rám a zűrzavarok bálja. Őrjítő, szédítő varázs. Kristálygömb a színvilág Zaj-város fényei cikáznak Hullámzó katonák Kitörő robbanásra várnak. Őrjítő, szédítő varázs. Refr.: Nézzetek rám! Nézzetek rám! Fémszárnyú angyalok az égben Nézzetek rám! Nézzetek rám! Gyertek és ne hagyjatok félnem. Metallopolisz magába szív és fogva tart, Fénye elvakít, ha táncba hív! TALPAK       (Mentes - Schmiedl - Kun Árpád) Talpak dübörögnek, Hangot adva a Földnek, Az ég is egy nagy talp, Mellyel Isten a földre talpal. Torkodon az ital éget, Isten is dühöngő részeg, Mint sárban, agyunkban caplat, A sírba is beletaposnak! Talpak, talpak, talpak Agyontaposnak! "NYUGI"    (Schmiedl) /instrumentális/